A gázai övezeti helyzet miatt lemondott a palesztin kormány - jelentette be hétfőn Rámalláhban Mohamed Stajje palesztin miniszterelnök.
Az Egyesült Államok "semmilyen körülmények között nem fogja engedni, hogy palesztinokat kényszerrel telepítsenek ki a Gázai övezetből vagy Ciszjordániából, illetve ostrom alá vegyék a Gázai övezetet vagy megváltoztassák a határait" - jelentette ki az amerikai alelnök szombaton Dubajban a Fehér Ház közleménye szerint.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban egy témánk volt, ez pedig az izraeli helyzet. Az október 7-i, az izraeli társadalmat sokkoló terroristatámadásra adott izraeli válaszcsapások továbbra is folynak, ugyanakkor egyre egyértelműbb, hogy az évtizedes status quo megbukott. Sokan az ötven évvel ezelőtti 1973-as háborúhoz és az azt követő folyamatokhoz hasonlítják a jelenlegi helyzetet, de a párhuzam egyáltalán nem biztos, hogy jó, az pedig óriási kérdés, hogy mi jöhet Gázában a Hamász után, és mi lesz a Gázába elhurcolt izraeli túszokkal. A témával kapcsolatban Novák Attila történész, a Goldziher Ignác Intézet kutatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemi tudományos főmnukatársa volt a vendégünk.
A Palesztin Nemzeti Hatóság a palesztin államiság átfogó rendezésével kész felelősséget vállalni a Gázai övezetért, mondta Mahmúd Abbász palesztin elnök Antony Blinken amerikai külügyminiszternek vasárnapi tárgyalásukon Rámalláhban.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor különleges, nemcsak azért, mert angolul közöltük, hanem mert nemzetközi jogi szempontból jártuk körbe a Hamász és Izrael konfliktusát. Az adásban Mchael L. Grosst, a Haifai Egyetem professzorát kérdeztük egyebek mellett arról, hogy milyen jogi környezet alapján viselhetnek háborút országok és fegyveres csoportok a XXI. században, jár-e a Hamász terroristáinak a nemzetközi jog szerinti harcos státusz, és hogy a palesztin területek izraeli megszállása, valamint blokádja teremthet-e jogi alapot azokra a tettekre, amiket a Hamász október 7-én hajtott végre.
Ami működött 15 évig a palesztin-izraeli viszonyban, az most szombaton hirtelen eltört. Bár hihette Izrael mérsékeltebbnek a Hamászt, azok mindig elmondták, hogy a kiirtására törekszenek. Ezzel együtt, még ha meg is szűnik a Hamász, kérdés, hogy mi jön utána, s bár a terrorszervezet felszámolására lehet, hogy van katonai megoldás, az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére nincs – egyebek mellett erről beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Itzchak Weismann izraeli történész, az iszlám tanulmányok docense, a Haifai Egyetem Zsidó-Arab Központjának korábbi igazgatója. A szakembert a Hamász történelméről, ideológiájáról és arról is kérdeztük: ha a szervezet az elmúlt években látszólag mérsékeltebb lett, hogy fér a képbe az október 7-i, sokkoló terrortámadás?
Az Európai Unió intézményrendszerén belül komoly vitát indított az Izrael és a Hamász közötti konfliktus eszkalálódására adott válasz: hétfőn Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa bejelentette, hogy az Európai Bizottság felfüggeszti a Palesztin Hatóságnak nyújtott 691 millió eurós támogatás folyósítását, csakhogy aztán sorra jelezték a tagállamok, hogy nem értenek egyet ezzel a lépéssel. Most már Spanyolország és Franciaország is jelezte, hogy elhatárolódnak a bejelentéstől.
Az izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy megindulhat a szárazföldi hadművelet Gáza ellen. Korábban légicsapásokban semmisítettek meg számos Hamász-bázist a palesztin városban. Délelőtt az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy országa 100 ezer tartalékos katonát gyűjtött össze a Gázai övezet közelében a Hamász ellen folyó háborúra. Jonathan Conricus hozzátette, hogy az izraeli csapatok vadásznak az utolsó palesztin harcosokra, akik beszivárogtak Dél-Izraelbe. Délelőtt még azt is bejelentették a haderő képviselői, hogy minden korábban elfoglalt települést felett visszavették az ellenőrzést a Gázai övezet mentén.
A világ elsősorban az orosz-ukrán konfliktus szemüvegén keresztül figyeli manapság a Közel-Kelet eseményeit: az összeomló libanoni gazdaság, a káoszba fulladó Irak, az Izraellel egyre jobb kapcsolatokat ápoló Öböl-menti országok, vagy az amerikai, orosz, esetleg francia elnökök regionális tevékenységei. Ezek mellett azonban egyre fontosabbak a régión belüli országok közötti együttműködések, amelyeknek messze túlmutatnak a Közel-Keleten, elsősorban a fölgázellátás miatt erősen érintik Európát is. Ezeknek a kulcsfontosságú gazdasági együttműködéseknek kiemelt központja lehet Egyiptom.
Benjamin Ganz izraeli védelmi miniszter Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság (PH) elnökével kedden este a saját otthonában tartott két és fél órás megbeszélést, melyen hivatalának közleménye szerint megvitatták a gazdasági és civil ügyekre vonatkozó bizalomépítő intézkedéseket, miként arról előző tárgyalásukon megállapodtak – jelentette a Jediót Ahronót című lap hírportálja, a ynet szerdán.
Az önkormányzati választások első szakaszát rendezik meg ma az Izrael által megszállt Ciszjordániában, ami várhatóan a Palesztin Hatóságot kontrolláló Fatah győzelmét hozza, mivel most a párt erős bázisainak számító körzetekben hívják urnákhoz a szavazókat, míg a választás második, tavaszi szakaszánál már kérdésesebb lesz a végeredmény. A közvélemény többsége ugyanis autoriternek és korruptnak tartja a Palesztin Hatóság vezetését, több mint 70 százalékuk szerint a 16 éve hatalmon lévő 86 éves Mahmúd Abbász elnöknek le kellene mondania, aki tavasszal határozatlan időre elhalasztotta a több mint 10 éve esedékes parlamenti és elnökválasztásokat. Egyes vélemények szerint Ciszjordániában már olyannyira feszült a helyzet, hogy nem zárható ki az sem: a több arab országban 2011-ben lezajló, demokráciát követelő felkelésekhez (Arab Tavasz) hasonló események, egyfajta Palesztin Tavasz söpri majd el a Fatah uralmát.
Mintegy másfél tucat megállapodást írhatnak alá a felek.
Nagyköveti szinten elvben megállapodtak a tagállamok erről.
Három év alatt 7,7 milliárd forint veszteséget halmozott fel a cég.
Mire megy vele?
Megjelent a Portfolio Checklist hétfői adása.
Az MHC Mobility hazai vezetőjével beszélgettünk.
